Sok más nővel együtt én is harmincas éveimben éreztem meg, mi az, amiben hasznosat tehetek. Örülök, hogy olyan szakemberekkel és édesanyákkal kerülhettem kapcsolatba, akik segítettek ennek felismerésében, akiktől tanulhattam, s akiktől tanulok ma is. Egyre az foglalkoztatott, hogyan teremthetnék egy olyan fórumot, ahol érezhetnék az anyukák, nincsenek egyedül a kérdéseikkel, problémáikkal, és információt kaphatnának arról is, hova, kihez forduljanak. Így született meg ennek a honlapnak a terve.
Az elmúlt években igyekeztem minél többet tanulni a gyermekszülés körüli időszakról azért, hogy sikeresen támogathassam saját útjuk megtalálásában azokat az édesanyákat, akik hozzám fordulnak. Sok elejtett megjegyzés, kicsúszó kérdés utal rá, mi minden zajlik egy édesanyában, mikor egy mellgyulladással kér tanácsot, vagy arra kér, segítsek megtapasztalni, milyen érzés kendőben hordozni.
Lassan áll össze a kép, és biztosan alakul is még, de azt már egészen jól látom, hogy az édesanyák bizonyos szempontból milyen kevés támogatást, odafigyelést, információt kapnak az anyaságra készülés során. (Részletesen leírom majd, mi minden az, amivel ezen az oldalon nem foglalkozunk, mert megteszik mások, így most nem is sorolom.)

Mindeközben elmarad a lelki készülődés segítése. Pedig mennyi kérdés, kétely, bizonytalanság van bennünk, az alatt a 9 hónap alatt… hát még azután!
Merjünk-e az ösztöneinkre, a belső hangunkra hallgatni?
Vagy épp elvesztettük a józan eszünket?
Honnan jön a jó tanács?
Kinek higgyünk? Anyánknak? Az orvosoknak? A védőnőknek? Könyveknek? Más édesanyáknak?
Mit is szeretnénk? Mi jó nekem, mi jó a gyermekemnek, a férjemnek, a családnak? És vajon minek mi lesz a következménye?

Együtt érzek azokkal az aggódó édesanyákkal, akik nem találják meg könnyen az azonnali és megnyugtató választ. Hiszen olyan sok mindenről nem esik szó. Szerencsés az az édesanya, aki már kislány korától láthatott a környezetében várandóst, kisbabát gondozó mamát, és úgy érkezik el a gyermekvállalásig, hogy közeli tapasztalata van erről az időszakról.
Összegyűjtöttem azokat a linkeket, amelyek nekem is hasznomra váltak, és jó szívvel ajánlani tudom, mert az enyémnél sokkal részletesebben és hozzáértőbben tárgyalnak egy-egy témát. Ilyen például a La Leche Liga oldala.
A honlap egy másik része gyakorlatias dolgokról szól. Arról, hogyan kísérik különböző szakmák képviselői a szülést, mire is képes a magzat, és mire az újszülött. Hogy hogyan termelődik az anyatej, egyáltalán min is múlik, hogy egy édesanya képes-e szoptatni gyermekét. Olvasni lehet arról, hogy milyen a jó hordozóeszköz, hogyan teszi könnyebbé a hétköznapokat egy hordozókendő. Az a tapasztalatom, hogy ha egy édesanya megtalálja kérdésére a neki megfelelő választ, az nagyon nagy változást hozhat. Hiszen mindannyian tudjuk ösztönösen, hogy mi is a gyermek gondozásának legtermészetesebb módja. És bizony messzire vezet a hatása is, ami nem, vagy csak nehezen írható le számokkal, adatokkal, statisztikákkal. És talán nincs is értelme, mert mindenki érzi, hogyan lehet „elég jó” szülője gyermekének.
Fontosnak tartom elmondani, hogy perinatális szaktanácsadó hallgató vagyok (innen a honlap címe is), önkéntes segítőként Anya-tej-klub néven önsegítő szoptatást támogató csoportot vezetek, illetve hordozókendő tanfolyam vezető vagyok a Beli Buba Babahordozó iskolánál. Ezen kívül segítséget abban tudok adni, hova, kihez érdemes adott esetben fordulni.
Ajánlom tehát ezt a honlapot édesanyáknak, akik babát várnak, olyanoknak, akik már karjukban tartják gyermeküket és olyanoknak, akik még csak álmodoznak róla.
Természetesen ajánlom férfiaknak, édesapáknak, nagymamáknak és nagypapáknak, kamaszoknak és fiataloknak.
És nem utolsó sorban olyanoknak, akik munkájuk során édesanyákkal foglalkoznak. Minden észrevételt szívesen fogadok, és nem hagyom válasz nélkül, ígérem…csak egy kis türelmet kérek hozzá.
Jó olvasást kívánok!

Csörgő And